Rágcsálók
Tartalom
Patkányok
- Vándorpatkány
Egerek
- Háziegér
- Güzüegér
Rágcsálók
Patkányok
Tartalom
A patkányok áttekintése
A vándorpatkány (
Rattus norvegicus) és a házi patkány (
Rattus rattus) az ember közvetlen környezetében él. A két patkányfaj eltérő biológiáját külön részletezzük.
Alakjuk
- a vándorpatkány 180-250
mm hosszú, szürkésbarna, szürkésfehér hasú. Füle
rövid, farka testhosszánál rövidebb, szőre gyakran szennyezett,
- a házi patkány
130-200 mm hosszú, barnás-fekete, sötétszürke hasú. Fülei hosszúak, farka a testénél hosszabb, szőre
selymes fényű, tiszta.
Szaporodásuk
-
a vándorpatkány rendkívül szapora,
optimális körülmények között egy patkány-párnak évente 400-800 utóda is
lehet. Évente három fő szaporodási időszaka van, kora tavasszal, nyár
elején és ősszel, egyes esetekben azonban 6-8 alkalommal is kölykezhet.
Szexuális érése gyors, már három hónapos korában ivarérett.
Elszaporodásának mértéke a táplálék mennyiségétől, valamint a zavartalan
búvóhelytől függ. Adott területen változatlan körülmények mellett száma
gyakorlatilag állandósul.
Ha életfeltételei kedvezőtlenné válnak, vagy túlszaporodik, más
területre vándorol. Élettartama 2-3 év, de a többség jóval előbb
elhullik,
- a házi patkány kevésbé szapora, évente csak két szaporodási időszaka van, de egyes esetekben négy alkalommal is kölykezhet.
Életmódjuk
-
a vándorpatkány legszívesebben az épületek közvetlen
közelében, földlyukakban él. Fészkét közvetlenül az épület alatt, védett
helyen alakítja ki, de gyakran telepszik meg kész üregben, amelyet
kibővít. A patkányjárat a felszín alatt kb. 300-500 mm mélyen halad, és a
kitáguló részben van a tulajdonképpeni fészek. Az egyik kijárat az
épület közvetlen közelében található, a másik magába az épületbe vezet, a
többi a szabadba nyílik, így a fészeknek legalább 2, de általában 3-4
kijárata van. Ha a fészek megtelik, a patkány által behurcolt
hulladékkal, akkor elhagyja és újat épít. Nagyvárosokban a
csatornahálózatban is megtelepszik, de az épületen belül felhalmozott és
régóta egy helyen tárolt anyagok (pl. az épületek környékén található
lomok, törmelékek, téglarakások, fa- és építőanyagok, széna- és
szalma-kazlak stb.) között is fészket rakhat. Nyáron a szabadban főleg a
folyópartokon, gyakran a gátak környékén ütnek tanyát. Kedvező
körülmények között mozgási körlete, akciórádiusza 300 méter, messzebbre
ritkán vándorol el,
-
a házi patkány az ember közvetlen környezetében él. Fészkét
leggyakrabban nádfedeles házak padlásán, meleg, száraz helyen alakítja
ki, főleg ott, ahol szemes terményt (pl. kukoricát stb.) tárolnak, de
felhalmozott anyagok között is fészkelhet. Hajókon legtöbbször ez a faj
fordul elő.
Táplálkozásuk
-
a vándorpatkány mindenevő, napi táplálékszükséglete
átlagosan 50-100 gramm. Ennél azonban sokkal nagyobb mennyiségű
táplálékot hurcol be fészkébe. Az így összegyűjtött élelmet azonban csak
akkor fogyasztja el, ha valamilyen okból (pl. kedvezőtlen időjárás)
fészkét nem tudja elhagyni. Gyors alapanyagcseréje, illetve fogai
koptatása miatt, állandóan táplálkoznia, illetve rágnia kell. A kevert
táplálékot szereti, élelmének jelentős részét főleg hulladékból fedezi.
Amennyiben módja van válogat, sokféle élelmiszert végigkóstol, de csak a
számára megfelelőt fogyasztja el. Kedveli az 50-70 % nedvességet
tartalmazó táplálékot, ennek hiányában száraz élelmet is elfogyaszt,
ilyenkor viszont folyadékigénye megnő. A romlott, penészes, dohos
élelmiszert nem eszi meg. Az éhezést és a szomjúságot igen rosszul tűri,
táplálék, vagy folyadék nélkül napok alatt elpusztul. Táplálék
hiányában ivadékait, vagy beteg társait is felfalja. Védett és nyugodt
körülmények között táplálkozik,
-
a házi patkány mindenevő, élelmei között inkább válogat, főleg a szemes terményeket kedveli.
Sajátosságuk
-
a vándorpatkány jellegzetes éjszakai állat, rejtett
életmódot folytat, nappal fészkében tanyázik. A fészekből óvatosan jön
elő és megszokott ösvényeken, ún. csapákon közlekedik, mindig oly módon,
hogy egyik oldala valamilyen felülethez közel legyen. A nyílt
területeken gyorsan keresztülszalad. Társas életmódot folytat,
csordákban él, amelyet több patkányfészek, illetve patkánycsalád alkot. A
csordákban egy kifejlett hím vezetésével több ivarérett nőstény és ezek
utódai élnek együtt. Az idegen patkányokat elűzik. A táplálékszerzés,
az ürülékürítés és a párzás céljára külön-külön területe van, amelyek
rendszerint a búvóhely közelében helyezkednek el. Igen tanulékony,
ravasz, gyanakvó természetű, az új tárgyaktól ösztönösen idegenkedik és
lehetőleg a megszokott élelemmel táplálkozik. Gyorsan fut, jól mászik és
úszik, remekül ugrik. Igen fejlett a tisztálkodási ösztöne,
táplálkozás, vagy vándorlás után a testére tapadt szennyeződést nyugodt
körülmények között azonnal eltávolítja. Szőrét addig nyalogatja, amíg
tiszta nem lesz. Farkát a szájához emelve a nyelvével tisztítja meg,
-
a házi patkány a vándorpatkánynál okosabb, de ösztönei kevésbé
védik. Rendkívül ügyes, remekül mászik, de rosszul úszik. Kíváncsi és
játékos természetű. Miután a vándorpatkánynál erősebben bolhás, és
szorosabban az ember közelében él, így járványügyi szempontból
veszélyesebb.
Tartalom
Egerek
Tartalom
Az egerek áttekintése
A házi egér (
Mus musculus), illetve a mezei egér és a házi egér kereszteződéséből származó güzüegér (
Mus musculus spicilegus) az ember közvetlen környezetében tartózkodik.
Alakjuk
-
a házi egér 80-100 mm hosszú, sárgás-szürkés-fekete, farka testhosszával megegyező,
- a güzüegér 60-80 mm hosszú, palaszürke, hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb.

Szaporodásuk
Rendkívül szaporák, meleg helyen egész éven át szaporodnak.
Egy-egy egérpárnak optimális körülmények között évente 1000 ivadéka is
lehet. Évente 5-6 alkalommal kölykeznek, szexuális érésük gyors, két
hónap alatt már ivarérettek.
Fészkeiket papírral, ronggyal, vattával, vagy szétszórt növényi
részekkel bélelik ki. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés
lehetőségétől és a táplálék mennyiségétől függ.
Élettartamuk 2-4 év, de a többség jóval előbb elhullik.
Életmódjuk
-
a házi egér fészkét az épületen belül a falak mentén
lyukakban, vagy régóta felhalmozott és nem bolygatott anyagokban
alakítja ki. Keveset vándorol. Ha kedvező életfeltételeket talál, akár
egész életét egy 1,5-2 méter sugarú körben leélheti és ezt a területet
(akciórádiuszt) mindaddig nem hagyja el, amíg életfeltételei meg nem
változnak. Kizárólag passzív úton (pl. csomagolóanyaggal, élelmiszerrel
stb.) hurcolják be,
-
a güzüegér szabadban szénakazalban, faodvakban él, de télen a
hideg miatt, illetve táplálékszerzés céljából a kertes házakba, vagy
raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki
és azzal megegyező életmódot folytat. Bevándorlásán kívül passzív úton
is behurcolhatják.
Táplálkozásuk
-
a házi egér mindenevő, bármely tápláléknak alkalmas
növényi és állati eredetű anyagot elfogyaszt. Napi táplálékszükséglete
5-10 gramm. Folyadékigénye csekély,
-
a güzüegér szabadban a fű- és gabonafélék kalászait fogyasztja,
de rovarokkal is táplálkozik, a zárt térbe behúzódva a házi egérrel
megegyező táplálékot fogyaszt.
Sajátosságuk
Általában csak teljes csendben, főleg éjjel tevékenyek.
Életritmusuk minden esetben a zavartalan időszakhoz alkalmazkodik. Igen
jó hallásuk miatt a legkisebb neszre elosonnak. Zajra, főleg a magas
hangokra különösen érzékenyek.
Szaglóérzékük, ami a táplálék megtalálását, a párkeresést és a
tájékozódást szolgálja, gyengébb. Gyorsan szaladnak, egyensúlyozó
érzékük, mászó- és kúszóképességük kiváló, remekül ugranak és jól
úsznak.
Rendkívül kíváncsiak, ami gyakran vesztüket okozza. A zavartalan
fészkelés fontos számukra, bolygatásra, állandó zaklatásra fejlődésük,
szaporodásuk leáll és az ilyen helyekről gyakran elmenekülnek.
Alkalmazkodóképességükre jellemző, hogy nagy hidegben (pl. hűtőházban) tartósan meg tudnak telepedni.
Tartalom
Az oldal az "Az egészségügyi kártevők biológiája és az ellenük való védekezés" (dr. Erdős Gyula - dr. Koncz Ágnes - Gállfy György) című jegyzet anyagának a felhasználásával készült.