HETOX KFT.

Élelmiszer kártevők

Tartalom

Lisztbogarak
Kenyérbogarak
Tolvajbogarak
Dohánybogár
Szalonnabogár
Koprabogár
Gabonazsizsik
Babzsizsik
Borsózsizsik
Aszalványmoly
Készletmoly
Lisztmoly
Lisztatka
Házi atka

 

Élemiszer kártevők

Bogarak-zsizsikek

A bogarak (Coleoptera) nemcsak a rovarok, hanem az egész állatvilág fajokban leggazdagabb rendje.
Két pár szárnyuk van. Az elülső szárnyak fő feladata, hogy a vékony és könnyen sérülő hátulsó szárnyakat, valamint a potrohot védik. A külső hatásoktól ez a kemény szárnyfedő jelent védelmet, ezért sok faj károsodás nélkül képes nagy szárazságot elviselni. Szájszerveik rágó típusúak, fő alkotó elemeik az erős és gyakran igen hegyes rágók, valamint a kisebb, tapogatókat viselő állkapcsok. Erős rágó szájszerveikkel a tápanyagokat szétmorzsolják.
Teljes átalakulással fejlődnek. A petékből kikelt lárvák teljes nagyságukat többszöri vedlés után érik el. A lárvák rendszerint vékony bőrűek, puhák, ezért a madaraknak, hüllőknek és más rovarevő állatoknak kitűnő táplálékai. Ez az oka annak, hogy a legtöbb faj lárvája rejtett életmódot folytat. A lárvák különböző alakúak lehetnek, a bábok mindig „szabad” bábok.
Fejlődésük lassú, 1-6 hónap között mozog, ezért nagymérvű elszaporodásuk főleg ott lehetséges, ahol hosszú ideig, több mint 3 hónapig egy helyben tárolt élelmiszer, vagy termény van.
Táplálkozási módjuk igen változatos, nagyobb részük növényi anyagokon él. Nem kis számban akadnak köztük azonban mindenevők is, amelyek állati és növényi eredetű tápanyagokat egyaránt elfogyasztanak, de saját holt társaikkal is táplálkoznak.


Lisztbogarak
Tartalom
Leggyakrabban a kis lisztbogár (Tribolium confusum) és a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor), esetleg az apró lisztbogár (Tribolium madens) fordul elő.

Kis lisztbogár	Nagy lisztbogár
(Tribolium confusum)	(Tenebrio molitor)

3-17 mm nagyságúak, sötétbarna, vagy fekete színűek, megnyúlt alakúak.
A nőstények életükben több száz petét raknak le a táplálékra, vagy annak csomagolóanyagára. Mivel naponta csak 10-15 petét helyeznek el, így peterakásuk sokáig elhúzódik. A petéből kikelő lárva a „lisztkukac”. Tömegesen csak párás környezetben (70-75 % relatív páratartalom esetén) és melegben (23-25 °C hőmérsékleten) szaporodnak el, elsősorban ott, ahol kissé nyirkos és dohos anyagokat tárolnak. Gabonafélékben, növényi őrleményekben, hüvelyes és olajos magvakban fordulnak leggyakrabban elő. A lárva és az imágó egyaránt károsít.
Elsősorban passzív úton, a fertőzött anyagokkal terjednek, de a zárt térbe berepülhetnek.
Tartalom

Kenyérbogarak
Tartalom
Elsősorban a kenyérbogár (Stegobium paniceum) és a nagy kenyérbogár (Tenebriodes mauritanicus) idéz elő károkat.

Kenyérbogár	Nagy kenyérbogár
(Stegobium paniceum)	(Tenebriodes mauritanicus)

2-11 mm nagyságúak, rozsdavörös, vagy fekete színűek, hengeres testűek. A nőstények életük folyamán átlagban 500 petét raknak le egyesével, vagy kisebb csomókban a tápanyagra, illetve azok csomagolóanyagára. A petékből az 1-3 hét alatt kikelő lárvák fejlett szagló- és rágószervük segítségével még a gondosan becsomagolt anyagokba is behatolnak.
A tápanyagot elérve nyáluk és rágcsálékuk felhasználásával, gyakran a padló- és falrésekbe kis, ovális gubót készítenek és abban fejlődnek kb. 10 mm nagyságú kukacokká.
A bábokból az imágók 3-4 hét múlva kelnek ki, amelyek a csomagolóanyagokon kialakított kerek röpnyílásokon is kirepülhetnek. Elsősorban a lárvák károsítanak.
A nagy kenyérbogár ragadozó tevékenységet folytat, saját fajtestvéreit is fogyasztja, de más élelmiszer-kártevőt, elsősorban a lisztmolyt pusztítja, ezért „lisztmentőnek” is nevezik.
Tömegesen csak 25 °C hőmérsékletnél melegebb helyiségben szaporodnak el. Növényi őrleményekben és egyéb keményítő tartalmú anyagokban fordulnak elő.
Döntően passzív úton, a fertőzött anyagokkal terjednek, de zárt térbe a nagy kenyérbogár be is repülhet.
Tartalom

Tolvajbogarak
Tartalom
Döntően az aranyszőrű tolvajbogár (Niptus hololeucus), az egyszínű tolvajbogár (Ptinus latro) és a közönséges tolvajbogár (Ptinus fur) ártalma érvényesülhet.
2,4-4,7 mm nagyságúak, barna színűek. A nőstények 20-140 petét helyeznek el a tápanyagra. A lárvák fejlődési ideje 3-6 hónap, de az 1 évet is elérheti.
Az imágók fénykerülők, éjszakai állatok, az alacsonyabb hőmérsékletet jól tűrik és
5 ^oC hőmérsékleten is élénken tevékenykednek. Hazánkban évente 1 nemzedéke lehet.
Elsősorban a gabonában és a növényi őrleményekben fordulnak elő, de állati termékekben (húslisztben, bőrben, gyapjúban) csomagoló anyagokban, illetve gyógynövényekben, gyógyszerekben, állati eredetű takarmányokban és fűszerekben is megtalálhatók.
Csak a lárva károsít. A kifejlett imágó a papírba és a textíliába lyukakat rághat.
Kizárólag passzív úton terjednek.
Tartalom

Dohánybogár
(Lasioderma serricorne)
Tartalom
2-4 mm nagyságú, vöröses-barna színű, félgömb alakú rovar. A bogár fejét teste alá hajtja.

A nőstény peterakását 20 ^oC hőmérsékleten kezdi meg. Átlagosan 25, de néha
150 gyöngyházfényű petét helyez el a dohányleveleken, vagy más anyagokon.
A kikelt lárvák a táplálkozásra alkalmas anyagba behatolnak, és ott hosszabb-rövidebb járatokat készítenek. A fürge mozgású lárvák a tápanyagokat nagyobb távolságról is felkereshetik. A 4 mm nagyságú lárva pajorszerű, teste szennyesfehér, feje barna, foltokkal tarkított, szemölcsökkel, szőrzettel borított. A bábozódás a táplálékból készített gubókban (kokonokban) történik. Fejlődési ideje a táplálék mennyiségétől, minőségétől, hőmérsékletétől és nedvességtartalmától függ. 30 ^oC hőmérsékleten és 70 %-os relatív páratartalomnál 80 nap. Fejlődése 20 ^oC alatt leáll. Hazánkban 1-2, melegebb éghajlat alatt 4-6 nemzedéke fejlődhet. A nyári hónapokban tömegesen elszaporodhat.
Fénykerülő, a fény elől igyekszik minél hamarabb rejtekhelyre húzódni.
Elsősorban a raktározott (nyers és feldolgozott) dohányban fordul elő, de minden szárított növényi anyagban (gyümölcs, gomba, zöldség, gyógynövény, fűszer), aszalt déligyümölcsben (füge, datolya), olajos magvakban (kókuszdió, földimogyoró) és kakaóbabban is megtalálható.
Kizárólag a lárva károsít, a dohánybálákon, a dohányárukon (cigarettákon, szivarokon) és egyéb károsított anyagokon kártétele következtében keletkező apró kis kerek lyukak és az azokból kitúrt ürüléke által könnyen felismerhető.
Kizárólag passzív úton terjed. Hazánkba rendszerint a melegebb éghajlatú országokból importált dohánnyal hurcolják be, ahol a dohányraktárakban egy ideig elél.
Tartalom

Szalonnabogár
(Dermestes lardarius)
Tartalom
7-9 mm nagyságú, feketés, vagy szürkés-fehér szőrökkel fedett, megnyúlt ovális alakú. A nőstény életében egyesével, vagy kis csomókban kb. 150 petét rak a megfelelő tápanyagra. A 12-15 mm hosszú lárva fénykerülő, ha megzavarják, összegömbölyödik. Bábozódáskor táplálkozási helyéről elvándorol, rejtett zugokat keres, fába, vagy más anyagokba fúrja be magát.

A lárva és az imágó egyaránt károsít, az állati eredetű anyagokban (pl. füstölt húsban, szalonnában) fordul elő, de szabadban madárfészekben, kotorékban, döglött állatokon és rágcsálók vackában is fellelhető. Döntően passzív úton terjed, de alkalmanként a helyiségekbe berepülhet.
Tartalom

Koprabogár
(Trogoderma granarium)
Tartalom
2-3 mm nagyságú, ovális alakú, sötétbarna. A nőstények folyamatosan 50-100 petét helyeznek el különféle magokra. A kikelő lárva 2 hetes embrionális fejlődés után a mag felületén rág, majd az első vedlés után behatol a magba. A kifejlett lárva a garmada tetején, vagy a csomagolóanyag felületén bebábozódik. Teljes kifejlődési ideje a hőmérséklettől függően 1-5 hónap között mozog.



A középfejlett lárva a károsított magban, vagy a padló poros repedéseiben telel át.
Hazánkban évente 1 nemzedéke fejlődik.
Elsősorban gabonafélékben, pillangósok, az olajos növények és a cirok magjában található. Az olajos magvakban (földi mogyoró), növényi őrleményekben, szárított növényekben (zöldség, gyógynövény), állati eredetű takarmányokban (halliszt), fehérjetartalmú gyógyszerekben, csokoládéban, cukorban és sörgyári malátában is előfordulhat. Raktárak, tárházak, sörgyárak és malátaüzemek jellegzetes kártevője. Elsősorban a lárva károsít, az imágó csak kisebb károkat okoz.
Passzív úton terjed. A déli melegebb országokban gyakori, ahonnan időről-időre hazánkba is behurcolják. Melegigényes, hidegtűrő képessége azonban alkalmassá teszi a hazai klímaviszonyok elviselésére. Elszaporodásának a száraz, meleg, korszerűtlen raktárak, valamint a termények hosszú tárolási ideje kedvez.
Tartalom

Gabonazsizsik
(Calandra granaria)
Tartalom
3-3,5 mm hosszú, vöröses-barna, vagy fekete színű, majdnem hengeres testű ormányos bogár.



A nőstény a gabona (búza, rozs, árpa, rizs, kukorica, köles) magján lyukat vág, abba helyezi petéjét, majd a nyílást gyorsan keményedő váladékával lezárja. A petéből kikelő
lárva a mag lisztes részét fogyasztva fejlődik, majd bebábozódik. Az imágó a maghéjon keresztül lyukat vágva távozik.
A terménytárolók padló- és falrepedéseiben, illetve a garmadák aljában telel át.
Tavasszal akkor jön elő, amikor az átlaghőmérséklet több napon át eléri a 10-12 °C-ot. A párás, meleg környezet, a nagyobb, 15-16 % nedvességtartalmú gabona tömeges elszaporodását elősegíti. 10 % nedvességtartalmú terményben elpusztul. Oxigénigénye minimális, ezért a garmadák belsejében is megél.
Az imágó és a lárva egyaránt károsít, de a fő kártételt a lárva okozza. A fertőzött készlet felmelegszik, megcsomósodik, megdohosodik, keserű ízűvé válik.
Kizárólag passzív úton terjed.
Tartalom

Babzsizsik
(Acanthoscelides obtectus)
Tartalom
2-5 mm hosszú, sötét színű, zömök testű rovar.



A nőstény egyenként rakja petéit a babszemekre, vagy azok közvetlen közelébe,
pl. a zsákra. A kikelő lárva a babszembe rágja magát. A lárvafejlődés alatt a babszem ürege kiszélesedik, majd az imágó a röplyukon keresztül hagyja el a szemet. Párás meleget optimálisan 80-90 % relatív páratartalmat igénylő faj.
Az imágó és a lárva egyaránt károsít, de a fő kártételt a lárva okozza. Egy-egy károsított babszemben akár 10 lárva is előfordulhat. Főleg a vékonyhéjú fajtákban található meg, de egyéb hüvelyes magvakban (pl. borsóban. lencsében, szójában) is előfordulhat.
Kizárólag passzív úton terjed.
Tartalom

Borsózsizsik
(Bruchus pisi)
Tartalom
4-6 mm nagyságú, zömök testű, tojásdad alakú. Fekete alapszínű testét rozsdabarna pikkelyszőrök fedik fehéres foltokkal.



A megtermékenyített nőstény 130-170 borostyánsárga petét rak le életében, amelyet zselatinszerű váladékkal a borsó hüvelyére ragaszt. A peterakás két hónapig is elhúzódhat. A petéből a lárva kb. egy hét múlva kel ki, és a borsó hüvelyén keresztül a magba hatol. A 4-6 mm hosszú, barna fejű ráncos lárva (kukac) a borsószem belsejében tartózkodik. Minden borsószemben csak egy lárva képes fejlődni. Az 5-6 hétig tartó lárvaállapot alatt a lárva a mag jelentős részét elfogyasztja. A kifejlett lárva a mag héját körben megvékonyítja, és ezen az ablakon át a „bábkamra” áttetszik. A bábállapot kb. 2 hétig tart. A kifejlett rovar a bábkamrát csak akkor hagyja el, ha kitinváza már megkeményedett, vagy a kedvezőtlen körülmények erre kényszerítik.
A raktározott borsóban, a borsószalmában, a fák kérge alatt, a száraz avarban, vagy a magtár repedéseiben, réseiben telel át. Telelőhelyét közvetlenül a borsó virágzása előtt hagyja el, és 16 ^oC hőmérsékleten, valószínűleg a borsóvirág illatának hatására repülve keresi fel a borsótáblákat. Az imágók sziromlevéllel, porzóval, szár- és hüvelyrészekkel táplálkoznak.
Elsősorban a borsóban található, de a csillagfürtben, a szegletes lednekben és a csicseri borsóban is kifejlődik.
A fertőzött zöldborsón a lárva behatolási helyét egy ideig tűszúrásszerű kis fekete lyuk, majd kis dudor jelzi. Az érett borsón a bábkamra sötét folt alakjában tűnik át, amelyet “ablakos” borsónak neveznek. Az elhagyott magon 2-3 mm nagyságú kerek kerek lyuk látható, ez a lyukas borsó.
A raktárakba passzív úton kerül be, a szabadban repül.

Élelmiszer-molyok

A molylepkék a kis testű lepkék közé tartoznak. Jellemző rájuk, hogy fejük rendszerint sűrűn szőrős, ajaktapogatóik kicsinyek, szívókájuk, az ún. pödörnyelv gyengén fejlett. Ezért az imágók, mivel szájszervük erre alkalmatlan, nem károsítanak.
Testüket többé-kevésbé fejlett szőrzet és pikkelyzet fedi, a pikkelyek eloszlása az egyes fajokra jellemző, és igen nagy változatosságot mutat. Két pár szárnyuk van.
Szaporodásuk váltivarú, teljes átalakulással fejlődnek. Lárvájuk általában féreg alakú. A hernyók feje és rágóik jól fejlettek. Legtöbbjüknek négy lárvastádiuma van, ezután bebábozódnak. Bábjuk általában múmiabáb. Elég gyakori a gubó, vagy kokonszövés képessége. Az egyes fajok pete, lárva, báb, vagy imágó alakban telelnek át.
Kizárólag a lárva károsít, amely a táplálékul szolgáló anyagban szövedéket készít.
Elsősorban passzív úton terjednek, de a helyiségekbe be is repülhetnek.
Tartalom

Aszalványmoly
(Plodia interpunctella)
Tartalom
8-10 mm hosszú, kiterjesztett szárnytávolsága 14-18 mm. Igen jellemző, hogy elülső szárnyainak külső fele csokoládé-vörösbarna, a szárnytő felé eső belső fele szürkésfehér, koromszürke, kékes- és ibolyásvörös harántsávokkal tarkítva. Hátulsó szárnyai hamuszürkék, csillogók. Feje, tora rozsdavörös.



A nőstény élete folyamán 300-400 petét rak, naponta 25-140-et, amelyet kisebb-nagyobb csomókban a tápanyagra, vagy annak közelébe helyez el. A 4-5 napig tartó embrionális fejlődés után kikelő lárvák azonnal táplálkozni kezdenek és táplálkozás közben az élelemből csomókat készítenek, amelyeket selyemfonállal szőnek össze. A lárvák a helyiség felületén szétmásznak, a falrepedésekben, a zsákok gyűrődéseiben gubót szőnek, és abban bebábozódnak. A 7-10 napig tartó bábállapot után kel ki a molylepke. Fejlődési idejük átlagosan 6 hét. Hazánkban évente 2-5 nemzedéke is fejlődhet.
A lárvák és a bábok a raktárak védett részein telelnek át. Az imágók éjszaka repülnek, a mesterséges fény vonzza őket. A lárvák a kedvezőtlen körülményekkel szemben rendkívül ellenállóak, táplálékhiány esetén a raktár zugaiban, padlórepedéseiben, felhalmozott hulladékokban is megélnek.
Gabonafélékben, hüvelyes magvakban, olajos magvakban (mogyoró, dió), növényi őrleményekben (liszt, kukoricaliszt), szárított gyógynövényekben és gyümölcsökben (mazsola) található meg. Dohányban, száraztésztában, csokoládéban és fűszerekben is előfordul. Elhanyagolt, meleg raktárakban rendkívül gyorsan elszaporodik, különösen akkor, ha számára kedvező tápanyagot, elsősorban kukoricalisztet talál. Háztartások igen gyakori kártevője.
Kártétele a hernyó által készített, sűrű, ürülékkel teli fonadékfátylakról könnyen felismerhető.
Tartalom

Készletmoly
(Ephestia elutella)
Tartalom
8-11 mm hosszú, kiterjesztett szárnytávolsága 14-17 mm. Elülső szárnyának alapszíne világosszürke-sötétbarna, néha a belső szegély felé eső része egészen világos. A belső harántvonal éles, ferde, piszkosfehér, kívülről sötét, árnyékszerű vonal határolja. A csúcson két fekete pötty látható. Hátulsó szárnya háromszögű, piszkosfehér.



A nőstény a tápanyagokra, vagy ezek közelébe 3-12 nap alatt 100-300 selyemfehér színű petét rak. A lárva kifejlődve 11-15 mm nagyságú hernyó, sárgásfehér, olykor rózsaszínű árnyalatú. A hernyók táplálékukból szövedéket készítenek, amelyben rágcsálékuk és ürülékük is megtalálható. A bábállapot 14 napig tart. Fejlődési idejük a hőmérséklettől és a táplálékforrástól függőn 40-200 nap lehet.
A kifejlett hernyó telel át. Hazánkban 2-3, melegebb vidékeken 4 nemzedéke fejlődik. A lepke az alkonyati órákban repül, A mesterséges fény különösen vonzza.
Gabonafélékben, növényi őrleményekben, mindenféle lisztből készült termékben előfordul. Szárított növényekben (zöldség, gomba, gyümölcs, gyógynövény) dohányban, kakaóban, kakaóbabban és csokoládéban is megtalálható. A korszerűtlen, rosszul szellőztetett, sötét raktárakban, a hosszabb ideig tárolt terményekben és termékekben szaporodik el tömegesen, de a háztartásokban is gyakran előfordul. A párás, meleg mikroklíma tömeges elszaporodását nagymértékben elősegíti.
Kizárólag a lárva károsít, amely a táplálékul szolgáló anyagban szövedéket készít.
Tartalom

Lisztmoly
(Ephestia elutella)
Tartalom
Összecsukott szárnyakkal 8-11 mm hosszú, kiterjesztett szárnytávolsága 17-25 mm. A fejtetőn szőrpamacs van. Elülső szárnyai keskenyek, csúcsuk tompított, alapszínük ólomszürke, kékesvörös árnyalattal, kevés mintázattal, 2-2 zegzugos, elmosódott harántsávval, a végén 2-3 sötétebb ponttal. Hátulsó szárnyai kissé kiszélesedők, csúcsuk hegyes, színük világos, fehéresszürke, áttetsző rojtozatuk fehér.



A nőstény néhány napig tartó élete alatt átlagosan 200 tejfehér színű petét rak, amelyet folyamatosan helyez el elsősorban őrleményekre, zsákokra és gabonára. A 7-14 napig tartó embrionális állapot után megjelenő lárva, a hernyó (lisztkukac) feje feketésbarna, többi része fehér, néha rózsaszín, esetleg zöldes. A lárva kifejlődve 15-18 mm hosszú, testén apró sárgás szemölcsökből jellegzetes elhelyezkedésű serteszőrök állnak ki. A hernyó a szövést azonnal megkezdi, majd annak védelme alatt táplálkozik. Fejlődése közben egyre jobban beszövi táplálékát. Elegendő táplálék és megfelelő hőmérséklet esetén 8-10 hét alatt teljesen kifejlődnek.
A kifejlett hernyó táplálkozási helyét, a szövedéket elhagyja, majd különféle felületeken (fal, mennyezet, farács, gerenda repedései), zsákokon és ládákon néhány nap alatt gubót készít, abban fedett bábbá alakul. A 8-10 mm nagyságú báb kezdetben világos, később gesztenyebarna színű. A bábok általában csoportosan helyezkednek el. 10-14 napig tartó bábnyugalom után jelenik meg az újabb lepkenemzedék. A lisztmoly teljes fejlődési ideje 11-14 hét. Nemzedékei száma változó, hazánkban raktárak hőmérsékletétől és a rendelkezésre álló táplálék mennyiségétől függően évente május-szeptember között 2-4 nemzedéke lehet. A lepkék rajzása annyira elhúzódik, hogy egy időben, adott helyen minden fejlődési alak megtalálható. Az utolsó őszi nemzedék hernyói (kedvezőtlen környezeti feltételek esetén) gubót szőnek és fejlődésüket csak tavasszal fejezik be.
Fénykerülő, a nappali órákat a raktárak, malmok rejtett, sötét zugaiban, esetleg a falon, vagy a berendezési tárgyakon összecsukott szárnyakkal tölti. Az imágók általában alkonyatkor repülnek, de a környezeti viszonyoktól függően erre a legkülönbözőbb időszakokban is sor kerülhet.
Elsősorban a növényi őrleményekben (liszt, búza- és kukoricadara, zabpehely) fordul elő, de gabonafélékben, szárított növényi anyagokban (zöldség, gomba, gyümölcs, gyógynövény) olajos magvakban (dió), valamint édesipari termékekben is megtalálható. Főleg a meleg üzemek (pékség, malom) helyiségeiben szaporodik el tömegesen.
Kiszitálhatatlan ürülékével, liszttel teli szövedékcsomóival, csoportos bábtelepeivel pékségekben és malmokban a lisztjáratokat és a selyemszitákat eltömi. A csomagolóanyag átrágásával is kárt okozhat, rágási kártétele azonban nem túl jelentős.

Élelmiszer-atkák

Kimondottan apró testű pókidomúak. Átlagos méretük 0,5-2 mm között mozog. Színtelenek, fehéresek, vagy sárgásak, zömök alkatúak. Szelvényezettségük gyakran teljesen elmosódott. Kifejléssel fejlődnek.
Lárvájukon három pár láb található, a kifejlett atkáknak már négy pár rövid lába van. Az atkák járólábai azonban változatos életmódjuknak megfelelően igen sokféle.
Petéiket egyesével, vagy pedig kis halmokban rakják le. A petékből kikelő lárvák a négy vedléssel válnak kifejlett imágókká. Testükön különböző hosszúságú, alakú serték, szőrök és nyúlványok találhatók. A testszőrzet és a serték elhelyezkedése, alakja, nagysága, száma jellegzetes faji bélyeg, amelynek alapján határozhatók meg.
Táplálékigényük alacsony, azonban csak elegendő táplálék esetén szaporodnak tömegesen el. A nedvességet és a páratartalmat igen jól érzékelik, a páratartalom 0,25 %-os ingadozását is megérzik. A magas páratartalmú helyeket aktívan keresik fel. Fejlődési idejük eltérő, elsősorban a környezeti tényezőktől függ.
A lárva és a kifejlett atka egyaránt károsít. Kártételük kezdetben alig, vagy egyáltalán nem ismerhető fel, a későbbiekben az általuk okozottakat rendszerint más kártevők ártalmának tulajdonítják.
Tartalom

Lisztatka
(Acarus siro)
Tartalom
0,3-0,8 mm nagyságú, áttetszően fehér színű, szabad szemmel alig látható pókidomú.



Lárvája a végleges kifejlődést megelőzően, az utolsó vedlés előtt vándoratkává alakul. Ebben az állapotban – amely a kedvezőtlen környezeti feltételek hatására jön létre – nem táplálkozik, hanem rovarokra, madarakra, rágcsálókra tapadva, esetleg a cipő talpával kerül olyan helyre, ahol a környezeti feltételek számára különösen kedvezőek.
Fejlődési ideje 2-4 hét. Legoptimálisabb a 20-22 °C hőmérséklet, azonban a 34 °C-ot is minden károsodás nélkül elviseli és -7 °C-on sem pusztul el. A 11-18 % relatív nedvességtartalmú liszt különösen kedvező számára. Ha szárazabb a liszt, magától elpusztul, ha a víztartalom nagyobb, a penészgomba pusztítja el. Különösen korszerűtlen, sötét, nyirkos raktárakban szaporodik el.
A fertőzött búza- és rozsliszt nyirkos tapintású, összetapadt, az ebből készült kenyér kesernyés ízű.
Terjedésük elsősorban passzív úton történik, de a lisztatkákat különféle rovarok (legyek, csótányok), verebek és rágcsálók is behurcolhatják, sőt a porral is terjedhet.
Tartalom

Házi atka
(Glyciphagus domesticus)
Tartalom
0,5-0,8 mm nagyságú, testét hosszú, pillás szőr fedi.



A nőstény kb. 30 petét rak le, amelyből a lárvák 6 nap múlva kelnek ki. Fejlődése a lisztatkához viszonyítva valamivel lassúbb. Igen élénk mozgású.
A legkülönfélébb növényi és állati eredetű anyagban előfordul. Gabonafélékben, növényi őrleményekben, hüvelyes és olajos magvakban, szárított növényi anyagokban
(pl. zöldség, gomba, gyümölcs, gyógynövény, dohány), szénában és szalmában, hazai- és déligyümölcsökben, édes élelmiszerekben, állati eredetű takarmányokban, száraztésztában, sőt az afrikban és a kárpitozott bútorban is megtalálható.
A fertőzött liszt nyirkos tapintású, összetapadt. A csíranövényt és a szemek belsejét részben, vagy egészben elfogyasztja, és csupán az ürülékükkel, rágcsálékukkal, valamint az atkák nagy tömegével kitöltött maghéj marad vissza. A fertőzött lisztből készült kenyér kesernyés ízű lesz. A fertőzött gabonaőrlési és sütési minőségét jelentős mértékben csökkenti. Tömeges elszaporodása esetén a károsított anyagon porszerű bevonatot alkot, és ez letörlés után hamarosan újra megjelenik. Igen gyakran együtt károsít a lisztatkával.
Elsősorban passzív úton terjed, de ez aktívan, vándorlással is bekövetkezhet.
Tartalom



Az oldal az "Az egészségügyi kártevők biológiája és az ellenük való védekezés" (dr. Erdős Gyula - dr. Koncz Ágnes - Gállfy György) című jegyzet anyagának a felhasználásával készült.