HETOX KFT.

KÁRTEVŐMENTESÍTŐ

Tel.: 06-20/971-51-81 Heves térség | 06-20/263-55-41 Eger térség | Mail: kartevo@outlook.hu


Környezeti kártevők

Tartalom


Házi poratka
Portetű

 

Környezeti kártevők


Házi poratka
(Dermatophagoides pteronyssus)

Tartalom
Az ember környezetében mindenhol előfordulhat.

Áttekintés

0,2-0,5 mm nagyságú, szabad szemmel nem látható, majdnem áttetsző színű pókidomú.
Kifejléssel fejlődik. A nőstény naponta 1-4 petét rak le egyesével, kb. 3-4 hónapos élete során 50-300-at. A petékből a lárvák 8 nap múlva kelnek ki és kedvező körülmények között 30, kedvezőtlenek mellett 80-100 nap alatt alakulnak át ivarérett példányokká.
Életműködéséhez legkedvezőbb a 20-25 °C-os hőmérséklet és a 70-80 %-os relatív páratartalom. Az alvás céljára szolgáló helyiségekben található a legtöbb atka, mert a napi 7-8 órai alvás következtében a testmeleg miatt a hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 20 °C-ot, a megfelelő páratartalmat pedig légzés és párolgás útján az emberi test biztosítja. A hálószobában 1 gramm porban atkák tízezrei is élhetnek.
Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma ilyenkor a legnagyobb, mert nincs fűtés. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára kedvezőtlen, számuk – különösen télen – a legalacsonyabb. Ezt a kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl. ágymelegben tartózkodnak.
Leggyakrabban kárpitozott bútorokon, ágybetéteken, gyapjútakarón, plüss gyermekjátékokon, ágyneműn, pamuttartalmú függönyön és állati fekhelyeken fordul elő, de nem elhanyagolható a különféle gombok, zsinórok, varrások mentén történő rejtőzködés lehetősége sem, ahol különösen védett és fejlődése zavartalan.
Egész életen át tartó, szinte észrevétlen szaporodásához a vegyes összetételű por nélkülözhetetlen. A házi por különböző részecskékből és szálakból áll, található benne: emberi haj, felhám, ruhaanyag szálak, állati szőr, ételmaradék, cigarettahamu, homokszemcsék, baktériumok, valamint rovarok, pókok, és ami a legfontosabb, atkák és penészgombák. Az atka táplálkozása, fejlődése és szaporodása számára igen lényeges a testfelület bőrének felső rétegéről lekopó felhám, illetve a fejbőrről pikkelyszerű darabkákban lehámló részek („korpa”), amelyek a házi por lényeges alkotórészei.
A testfelületről lekerülő felhám azonban az atka számára nemcsak emészthetetlen, hanem annak zsírtartalma kifejezetten mérgező is. Ezért az atka olyan szervezetekre van utalva, amelyek a felhámot előemésztik, és annak zsiradékait lebontják. Ezt a tevékenységet az atkával együtt élő egyes penészgomba fajok végzik. A penészgombák által átalakított felhám már megfelelő az atka táplálkozására. Miután egy felnőttről naponta
0,7-1,4 gramm felhám kerül le, így az atkák millióinak tápláléka biztosított.

Közegészségügyi jelentősége

A házi por az ember környezetében mindenhol előfordul, ezért a porral történő érintkezés elkerülhetetlen. Legtöbbször úgy tűnik, hogy a lakásban található por a tisztaság hiányával függ össze, jóllehet a leggondozottabb lakás sem pormentes. A levegővel ugyanis a lakásba folyamatosan kerülnek be a porrészecskék, amelyek ott eloszlanak és esetleg alig látható porréteget képeznek.
A legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a vele együtt levő porról és az abban található, szabad szemmel észre sem vehető számos élőlényről, így a házi poratkáról. Érzékeny személyeknél a házi porral való érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket (viszketést, csalán-kiütést), a szem kötőhártyájának és az orr nyálkahártyájának gyulladását (erős könnyezést és orrfolyást) idézi elő, amit szénanáthának is nevezünk. Később száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki.
Ez a jellegzetes megbetegedés a szervezet megváltozott, a szokásostól eltérő reakcióképessége, a túlérzékenység, az allergia, amely különösen gyerekeknél fordul elő és aminek kialakulásában környezeti tényezők és örökletes hajlamok együttesen játszanak közre.
Az egyre fokozódó mértékben terjedő allergia általában csak akkor jelentkezik, ha
1 gramm házi porban kb. 10.000 atka van és nem jön létre, ha ez az érték 1.000 atka/gramm por alá csökken. Az élő atka, annak ürüléke és váladéka, valamint az elpusztult atka is allergizál!
Allergiás tünetek esetén elsősorban helyes orvosi diagnózisra van szükség. Szakorvosok (bőrgyógyász, tüdőgyógyász, allergológus) feladata a házi poratka és a megbetegedés közötti összefüggés igazolása, vagy elvetése.
Tartalom

Portetű
(Atropos pulsatoria)

Tartalom
Áttekintés

1,2-1,7 mm nagyságú rovar, szárnycsökevénye szőrökkel ékesített. Csápja csaknem testhosszú, potrohán rozsdavörös foltocskák vannak.



A nőstény petéit a repedésekben helyezi el. A petéből kikelő lárva viszonylag lassú fejlődését nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet. A dohos, penészes ragasztóanyaggal (csirizzel) táplálkozik. Fénykerülő, rejtett életmódot folytat, résekben, repedésekben tartózkodik és előszeretettel húzódik meg az újonnan felrakott tapéták mögött. Futása fürge, lökésszerű, kis szünetek szakítják meg, amilyen hirtelen kerül látókörünkbe, ugyanolyan villámgyorsan tűnik is el.
Legtöbbször a lakások dohos nedves, magas páratartalmú helyiségeiben, vagy nyirkos ládákban heverő könyvek és iratok között fordul elő. Kárpitozott bútorokban, szőnyegekben és penészes tapétán rendkívüli mértékben elszaporodhat, de hűvösebb élelmiszerraktárban is megtalálható. A legtöbb rovar július-szeptember között fordul elő.
Kártétele elsősorban abból adódik, hogy ürüléke a papírokon eltávolíthatatlan szennyezést okoz. Komolyabb károkat csak értékesebb könyvek és iratok megrágásával idéz elő. Rendszerint csak véletlenül fedezzük fel jelenlétét, amelyre porszerű ürüléke hívja fel a figyelmet.
Terjedése kizárólag passzív úton történik.
Tartalom



Az oldal az "Az egészségügyi kártevők biológiája és az ellenük való védekezés" (dr. Erdős Gyula - dr. Koncz Ágnes - Gállfy György) című jegyzet anyagának a felhasználásával készült.