HETOX KFT.
KÁRTEVŐMENTESÍTŐ
KÁRTEVŐMENTESÍTŐ
Tel.: 06-20/971-51-81 Heves térség | 06-20/263-55-41 Eger térség | Mail: kartevo@outlook.hu
Környezeti kártevők
Házi poratka
(Dermatophagoides pteronyssus)
Tartalom
Az ember környezetében mindenhol előfordulhat.
Áttekintés
0,2-0,5 mm nagyságú, szabad szemmel nem látható, majdnem áttetsző színű pókidomú.
Kifejléssel fejlődik. A nőstény naponta 1-4 petét rak le
egyesével, kb. 3-4 hónapos élete során 50-300-at. A petékből a lárvák 8
nap múlva kelnek ki és kedvező körülmények között 30, kedvezőtlenek
mellett 80-100 nap alatt alakulnak át ivarérett példányokká.
Életműködéséhez legkedvezőbb a 20-25 °C-os
hőmérséklet és a 70-80 %-os relatív páratartalom. Az alvás céljára
szolgáló helyiségekben található a legtöbb atka, mert a napi 7-8 órai
alvás következtében a testmeleg miatt a hőmérséklet eléri, vagy
meghaladja a 20 °C-ot, a megfelelő páratartalmat
pedig légzés és párolgás útján az emberi test biztosítja. A hálószobában
1 gramm porban atkák tízezrei is élhetnek.
Az atkák száma késő tavasszal, nyár végén és kora ősszel a
legnagyobb, mivel a lakások levegőjének nedvességtartalma ilyenkor a
legnagyobb, mert nincs fűtés. Télen, kora tavasszal és késő ősszel a
fűtött lakások relatív páratartalma 60 % körüli, ami az atkák számára
kedvezőtlen, számuk – különösen télen – a legalacsonyabb. Ezt a
kedvezőtlen időszakot csak azok a példányok élik túl, amelyek naponta
legalább néhány órán keresztül megfelelő körülmények között, pl.
ágymelegben tartózkodnak.
Leggyakrabban kárpitozott bútorokon, ágybetéteken,
gyapjútakarón, plüss gyermekjátékokon, ágyneműn, pamuttartalmú függönyön
és állati fekhelyeken fordul elő, de nem elhanyagolható a különféle
gombok, zsinórok, varrások mentén történő rejtőzködés lehetősége sem,
ahol különösen védett és fejlődése zavartalan.
Egész életen át tartó, szinte észrevétlen szaporodásához a
vegyes összetételű por nélkülözhetetlen. A házi por különböző
részecskékből és szálakból áll, található benne: emberi haj, felhám,
ruhaanyag szálak, állati szőr, ételmaradék, cigarettahamu,
homokszemcsék, baktériumok, valamint rovarok, pókok, és ami a
legfontosabb, atkák és penészgombák. Az atka táplálkozása, fejlődése és
szaporodása számára igen lényeges a testfelület bőrének felső rétegéről
lekopó felhám, illetve a fejbőrről pikkelyszerű darabkákban lehámló
részek („korpa”), amelyek a házi por lényeges alkotórészei.
A testfelületről lekerülő felhám azonban az
atka számára nemcsak emészthetetlen, hanem annak zsírtartalma
kifejezetten mérgező is. Ezért az atka olyan szervezetekre van utalva,
amelyek a felhámot előemésztik, és annak zsiradékait lebontják. Ezt a
tevékenységet az atkával együtt élő egyes penészgomba fajok végzik. A
penészgombák által átalakított felhám már megfelelő az atka
táplálkozására. Miután egy felnőttről naponta
0,7-1,4 gramm felhám kerül le, így az atkák millióinak tápláléka biztosított.
Közegészségügyi jelentősége
A házi por az ember környezetében mindenhol
előfordul, ezért a porral történő érintkezés elkerülhetetlen.
Legtöbbször úgy tűnik, hogy a lakásban található por a tisztaság
hiányával függ össze, jóllehet a leggondozottabb lakás sem pormentes. A
levegővel ugyanis a lakásba folyamatosan kerülnek be a porrészecskék,
amelyek ott eloszlanak és esetleg alig látható porréteget képeznek.
A legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a vele együtt levő
porról és az abban található, szabad szemmel észre sem vehető számos
élőlényről, így a házi poratkáról. Érzékeny személyeknél a házi porral
való érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket
(viszketést, csalán-kiütést), a szem kötőhártyájának és az orr
nyálkahártyájának gyulladását (erős könnyezést és orrfolyást) idézi elő,
amit szénanáthának is nevezünk. Később száraz, majd erőltetett köhögés
jelentkezik, illetve a hörgők görcséből adódóan légúti elváltozások
(nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulnak ki.
Ez a jellegzetes megbetegedés a szervezet megváltozott, a
szokásostól eltérő reakcióképessége, a túlérzékenység, az allergia,
amely különösen gyerekeknél fordul elő és aminek kialakulásában
környezeti tényezők és örökletes hajlamok együttesen játszanak közre.
Az egyre fokozódó mértékben terjedő allergia általában csak akkor jelentkezik, ha
1 gramm házi porban kb. 10.000 atka van és nem jön létre, ha ez az
érték 1.000 atka/gramm por alá csökken. Az élő atka, annak ürüléke és
váladéka, valamint az elpusztult atka is allergizál!
Allergiás tünetek esetén elsősorban helyes orvosi
diagnózisra van szükség. Szakorvosok (bőrgyógyász, tüdőgyógyász,
allergológus) feladata a házi poratka és a megbetegedés közötti
összefüggés igazolása, vagy elvetése.
Tartalom
Portetű
(Atropos pulsatoria)
Tartalom
Áttekintés
1,2-1,7 mm nagyságú rovar, szárnycsökevénye szőrökkel
ékesített. Csápja csaknem testhosszú, potrohán rozsdavörös foltocskák
vannak.
A nőstény petéit a repedésekben helyezi el. A petéből kikelő lárva
viszonylag lassú fejlődését nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet. A
dohos, penészes ragasztóanyaggal (csirizzel) táplálkozik. Fénykerülő,
rejtett életmódot folytat, résekben, repedésekben tartózkodik és
előszeretettel húzódik meg az újonnan felrakott tapéták mögött. Futása
fürge, lökésszerű, kis szünetek szakítják meg, amilyen hirtelen kerül
látókörünkbe, ugyanolyan villámgyorsan tűnik is el.
Legtöbbször a lakások dohos nedves, magas páratartalmú helyiségeiben,
vagy nyirkos ládákban heverő könyvek és iratok között fordul elő.
Kárpitozott bútorokban, szőnyegekben és penészes tapétán rendkívüli
mértékben elszaporodhat, de hűvösebb élelmiszerraktárban is
megtalálható. A legtöbb rovar július-szeptember között fordul elő.
Kártétele elsősorban abból adódik, hogy ürüléke a papírokon
eltávolíthatatlan szennyezést okoz. Komolyabb károkat csak értékesebb
könyvek és iratok megrágásával idéz elő. Rendszerint csak véletlenül
fedezzük fel jelenlétét, amelyre porszerű ürüléke hívja fel a figyelmet.
Terjedése kizárólag passzív úton történik.
Tartalom
Az oldal az "Az egészségügyi kártevők biológiája és az ellenük való védekezés" (dr. Erdős Gyula - dr. Koncz Ágnes - Gállfy György) című jegyzet anyagának a felhasználásával készült.