HETOX KFT.

GYIK - munkahelyi kockázatbecslés

1. Kire vonatkozik a munkahelyi kockázatbecslés elvégzésének kötelezettsége?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XLIII~törvény 54. § {2) bekezdése rendelkezik a munkáltatók általános kockázatértékelési kötelezettségéről, ennek értelmében:

„(2) a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát, veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre,a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.”

A 2000. évi XXV. kémiai biztonsági törvény szerint:

„ a kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős”

 

2. Mi jelent a kockázatbecslés?

A kockázati forrás(ok) okozta expozíciót követően, meghatározott feltételek mellett az embert vagy környezetet érintő káros hatás(ok)/esemény(ek) valószínűségének és súlyosságának értékelési folyamata, beleértve a kísérő bizonytalanságok azonosítását. A kockázatbecslés magában foglalja a veszély azonosítását, a veszély jellemzését, az expozícióbecslést és a kockázat jellemzését.

 

3. Mi a kockázatbecslés célja!...

Képessé tenni a munkaadót arra, hogy hatékony intézkedések, hozzon a munkavállalók biztonsága és, egészségvédelme érdekében, azért hogy a foglalkozási eredetű kockázatok elkerülhetők legyenek, de legalábbis elfogadható szintre csökkenjenek. Ennek érdekében meg kell oldani az alábbi feladatokat:

• veszélyforrások, kockázatok megismerése
• kockázat mértékének meghatározása becsléssel
• a nem hatásos kockázati szint ismerete (határérték)
• intézkedés a kockázat csökkentésére

 

4. Meddig kapnak haladékot a munkáltatók a kockázatbecslés dokumentumainak benyújtásához?

A munkavédelmi törvény hatályos módosítása szerint a már működő gazdálkodó szervezeteknek a munkahelyi kockázat értékelést legkésőbb 2XXX. december 31. napjáig el kell végezniük.

 

5. Ki ellenőrzi és szankcionálja a munkahelyi kockázatbecslés elvégzésének elmulasztását?

Az ÁNTSZ, valamint a Megyei (fővárosi) Munkaügyi és Munkabiztonsági Felügyelőségek.Az 1993. évi XCIII. Törvény 2001. évi módosítása értelmében:
20.§ (1) A Munkavédelmi törvény 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tói 10 000 000 Ft-ig terjedhet. "

 

6. Melyek a kockázatbecslés elkésztésénél figyelembe veendő jogszabályok, szabványok?

1993. év XCIII. Törvény a munkavédelemről; 2000. évi XV. Törvény a kémiai biztonságról;
25/2000. (IX. 30.) Eü. M.-Sz.Cs. M. együttes rendelete a munkahelyek kémiai biztonságáról;
8004/2000. (EüK. 22.) Eü. M. Tájékoztató az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről. IV. rész., 18/2001.(IV.28.) Eü.M. rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok el1eni védelméről; MSZ-05-20.0510/1-1989 . Felület-kikészítő berendezések biztonságtechnikai követelményei 98/2001.(VI. 15.) Kormány Rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.